Paprikás kifli ~ Receptek

Tavaly nyáron (mindenki nagy örömére) fűszerpaprikáink gyors gyarapodásnak indultak, és a nyár végére tele voltak szépen pirosló terméssel. Ebben az időszakban lakásunk kb. minden napfényes, szellős szegletében paprikafüzérek díszelegtek vagy legalábbis száradtak ... mindenesetre a sok pepecselős utómunkálat (fűzés, szárítás, darálás) meghozta a várva várt eredményt: gyönyörűen csillogó piros por került paprikás üvegeinkbe, amelyből csodás ételkülönlegességeket tudunk készíteni. Így ilyenkor, január tájékán az ember mindig ráébred arra, hogy nem volt hiába a sok nyári fáradozás a tűző napfényben, hiszen a mai napig is bőségesen élvezni tudjuk munkánk gyümölcsét, paprikáját :)

A paprika szó hallatán mindenkinek legelőször, legalábbis bízom benne, Szentgyörgyi Albert neve és felfedezése jut az eszébe, aki 1937-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott, mivel a paprika laboratóriumi vizsgálata során ő izolálta nagy mennyiségben a benne lévő C-vitamint. A később elvégzett kísérletek azt is bebizonyították, hogy a fűszerpaprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusfélék (100 g fűszerpaprika 125 mg aszkorbinsavat, míg 100 g citrom 45 mg-ot tartalmaz). A pirospaprika kitűnő béta-karotin forrás. A béta-karotin antioxidáns hatású, és a szervezet szükség szerint A-vitaminná képes átalakítani. A paprika fogyasztás nagyon sok előnyös hatást fejt ki az emberi szervezetre, többek között gyorsítja az anyagcserét, étvágyjavító, enyhe vízhajtó hatású, vérzésgátló hatású, csökkenti a koleszterinszintet ... kapszaicint tartalmaz (ettől az anyagtól érezzük erősnek a paprikát), melynek fájdalomcsillapító hatását a gyógyszeripar is alkalmazza.
Minden konyhatündér számára bátran javasolni tudom használatát legyen szó erős vagy édes, piros vagy zöld, fűszer vagy pritamin paprikáról :)

Mai alkalommal egy rendhagyó receptet szeretnék bemutatni. Én sem rég kóstoltam először, de az íz azonnal magával ragadott. Ezért is gondoltam, hogy megosztom veletek ezt a csodát :)

Recept (16 db kifli)

60 dkg liszt
3 dkg élesztő
2 dl tej (szükség szerint lehet több is)
3 dkg vaj
2 nagy evőkanál tejföl
kevés méz vagy 1 tk. cukor
2 tk. só
csapott ek. paprika

Az egész folyamatot kovász készítésével kezdem. Vannak akik öregtésztával szokták csinálni, biztosan így is nagyon finom, mindenesetre én most a másik utat választom. Szóval: a tejet megmelegítem és belerakom a mézet/cukrot, belemorzsolom az élesztőt, majd a liszt feléhez adom. Fakanállal galuska sűrűségűre keverem, és fél órára pihenni hagyom. Ezalatt szépen megkel.
A fél óra letelte után tegnap kicsit másként kezdtem a dagasztáshoz, mint máskor, mivel a kis sógornőm nem szereti a paprikás kiflit (és mindenképp rá is figyelni akartam :) ), ezért kétfelé vettem a kovászt és csak a felébe raktam paprikát. Persze a dagasztás módszere ettől ugyanaz marad, csak kicsit tovább tartott, hiszen kétszer dolgoztam ... mialatt megkelt a kovász a maradék liszttel összekevertem a sót, és a felét a kettéválasztott kovászomhoz adtam (a sima kiflik tésztájához kevertem egy nagyon kicsi teljes kiőrlésű rozslisztet is). Beleraktam még 1 kanál tejfölt és összedolgoztam. Ha szükséges tehetünk még hozzá tejet is. Majd amikor már majdnem teljesen összeállt a tésztám lassan beleadagoltam az előre felolvasztott vaj felét. Ezután teljesen összedagasztottam, és szépen kigömbölyítve félretettem addig, amíg a duplájára nem dagadt.
A paprikás adag esetén ugyanezt az eljárást folytattam, csak a liszttel összekevertem még a paprikát is.
Miután szépen megkelt a tésztám még egyszer visszagyúrtam.
16 db-ra (8-8 db) osztottam a tésztámat, és oválisra nyújtva feltekertem, és kifli formájúra formáztam. Kicsit még kelni hagytam. 200 fokos gőzös sütőben 20-25 perc alatt ropogósra sütöttem.