Bazsalikomos paradicsomleves

A kinti hideg miatt nem vágytam ma semmi nehezebb táplálékra, csak valami forró levest tudtam elképzelni ebédre. Persze brokkolim sincs itthon, hogy egy jó kis krémlevest összedobjak, és zöldségek hiányában ez nem is olyan egyszerű.
Vagy mégis?
Hiszen a kamrában még ott lapul jó néhány üveggel a nyáron elrakott paradicsomléből. Megnéztem a fagyasztóban (mert ugye azt mindenki tudja, hogy a paradicsom és a bazsalikom együtt egyszerűen fenséges), és szerencsére még a frissen lefagyasztott bazsalikomlevélből is maradt  :) Hmmm, már éreztem is a számban a kicsit savanykás-édeskés paradicsomleves ízét.
De nézd meg a saját szemeddel, ez lett a végtermék:

Hozzávalók (4 személy):

1,5 l paradicsomlé
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olívaolaj
bazsalikom, bors, só és cukor ízlés szerint

A fazékban az olajat felforrósítottam, rányomtam a fokhagymát, majd hozzáadtam az apróra vágott vöröshagymát, és  üvegesre pirítottam (ha sűrűbb levest szeretnél szórhatsz rá egy nagyon kevés lisztet). Ráöntöttem aztán a paradicsomlevet és hígítottam kb. fél liter vízzel. Beleraktam a fűszereket és összeforraltam. Majd egy kézi mixer segítségével kicsit besűrítettem a levesemet, aztán vissza a tűzre és hozzáadtam a bazsalikomot, valamint egy kevés tésztát (eperlevél volt itthon, de kiváló betű- vagy orsótésztával is). Még egyet forraltam rajta és ezzel el is készült a nagyon finom forró levesem.

Read more »

Francia kenyér

Biztos nagyon sokaknak ismerősen hangzik a zsörtölődés, amely a konyhából szűrődik ki. A morzsálódó, vágásra nem alkalmas, alig egy-két napos kenyér miatt. Akkor kezdtem el kenyeret sütni, amikor megelégeltem mindezeket, hiszen az itthoni kenyér optimális esetben soha nem szokott megpenészedni. Ha jól össze van dolgozva, akkor morzsálódni is alig, és az sem mellékes, hogy semmiféle ízfokozót vagy stabilizálót nem használok az elkészítésekor, viszont a végeredmény mégis kiváló.

Tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért francia a kenyér neve, a lényeg, hogy nagyon finom és nekem bevált ez a recept. Azért is szerettem volna mindenkivel megosztani.

 a kész kenyér, épp csak kivéve a sütőből

 

szeletelve, már az első kóstolás után :)

Recept (én fél adagból szoktam csinálni, de bátran vedd a dupláját mindennek, ha 1 kg-os kenyeret szeretnél sütni)

50 dkg liszt

1 ek. olaj (lehet zsír is)

1,5 ek. méz

1,5 dkg élesztő

só ízlés szerint

napraforgómag vagy lenmag, esetleg szezámmag tulajdonképpen csak az ízlés a döntő :)

Kb. 12-15 dkg lisztet kimérek. Beleöntöm egy nagy dagasztó edénybe úgy, hogy a közepén egy mélyedést hagyok. Ide belemorzsolom az élesztőt, rárakom a zsiradékot és a mézet. 2 dl langyos vizet hozzáadva összekeverem, hogy sűrű kovászt kapjak. Az így elkészült kovászt félreteszem, és 1 órán át kelni hagyom. Ez után hozzáadom a maradék lisztet, ízesítem sóval, szórok bele egy kevés teljes kiőrlésű lisztet. Kb. 2-2,5 dl langyos vizet hozzáadva összedagasztom, hogy jól formálható lágy tésztát kapjak. Megszórom napraforgó- és szezámmaggal, ezeket jól belegyúrom. Mindenkit arra bíztatok (azért nem is adok meg mennyiséget), hogy kísérletezze ki, mennyi maggal szeretné sütni a kenyerét.

Akkor vagyok kész a dagasztással, ha a tészta szép hólyagos és már nem ragad a kezünkhöz. 20-30 percig pihentetem, majd visszagyúrom és formázom. Általában ha dupla adagot gyúrok be, akkor a feléből kenyeret, a másik feléből pedig kis zsömléket formázok. A tésztát kiolajozott formába vagy tepsibe rakom. A formázás követően ismét hagyom pihenni a tésztát 15-20 percig. Előmelegített, 220 fokos sütőben megsütöm. A tetejét mindig megkenem vízzel még mielőtt a sütőbe teszem (csak sima vizet használok erre a célra, de vannak akik kevés keményítőt is tesznek bele), majd a sütés közben is egyszer. Szép fényesre sül tőle.

ez a szépség egy másik sütés eredménye

Read more »

Kakaós lepény

Read more »